3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 1-7. C ép. 1/4   |   E-mail: info@suliklub.hu   |   Telefon: +36 (46) 505 266

Mire jó a pályaorientáció?

Mi leszel, ha nagy leszel? Kisgyerekként ilyenkor „csípőből” kész a válasz: orvos leszek, hercegnő, tűzoltó és/vagy kalózkapitány. Aztán felső tagozatban, ahogy közeledik az első pályadöntés dátuma, szorongatni kezd minket az idő. Meg még valami… Nyakunkon a középiskolai felvételi, és mi hirtelen elbizonytalanodunk. Mert mihez is akarunk kezdeni tulajdonképpen? Mire tenném fel szívem szerint az életemet?

És máris egy fontos kérdés: valóban szerencsés a felfogás, hogy egyetlen döntéssel végérvényesen megszabjuk életünk menetét? Hogy egyetlen kártyára teszünk fel mindent? Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget nyer a Life Long Learning (= élethosszig tartó tanulás) fogalma, mely a tanulási folyamatot az egész életútra kiterjeszti. A LLL tehát magában foglal minden típusú tanulási folyamatot, művelődést, ismeret- és tapasztalatszerzést, mely átível az életen. Az élethosszig tartó tanulás tulajdonképpen egy folyamatos képesség- és készségfejlesztést takar: magában hordozza a kulcskompetenciák és alapkészségek kialakítását, a szükséges szociális kompetenciák elsajátítását, valamint e kompetenciák állandó fejlesztését.

A LLL nem véletlenül került az utóbbi évtizedek pedagógiai gondolkodásának homlokterébe: ha csak a technikai, technológiai változások generálta folyamatos tanulásra (egyeseknél: „tanulási kényszerre”) gondolunk, máris megkerülhetetlenné válik a fogalom. Ehhez társul a munkaerő-piaci igények folyamatos változása; a munkahelyhez és munkakörhöz kötődő tevékenységek körének bővülése, módosulása; valamint a munkahely-, illetve munkakörváltás igényének és/vagy kényszerének problémája. Néhány évtizede még gyakori volt, hogy első munkahelyükről mentek nyugdíjba az emberek. Ma már a leginkább „bebetonozottnak” hitt állások terén is növekvő mozgás tapasztalható pl. közalkalmazotti szféra.

A jelenkor (leendő) munkavállalója tehát kellően nyitott és rugalmas kell, hogy legyen, ha alkalmazkodni akar a változó igényekhez és munkafeltételekhez. Szükséges, hogy tudását folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja, valamint képessé kell válnia a megújulásra és – ha szükséges – a váltásra is. Azaz: folyamatosan képeznie és fejlesztenie kell magát, mert csak így tud helyt állni a munka változó világában. Ha pedig konstanssá válik a tanulási folyamat az életünkben, akkor ezzel együtt megnő a döntési pontok száma is. Elegendő csak a továbbképzésekre, második esetleg harmadik diploma megszerzésére, illetve az átképzések iránti növekvő igényre gondolunk.

És ezen a ponton lép be a képbe a pályaorientációs konzultáció.

A konzulens segíti a pályaválasztót/pályamódosítót döntése megalapozásában és mérlegelésében. Segédkezet nyújt önismerete fejlesztésében, egyéni kompetenciáinak, képességeinek alaposabb megismerésében, feltérképezésében. Támogatja egyéni igényeinek, vágyainak és reális lehetőségeinek összehangolását, valamint segít eligazodnia a tanulási és munkavállalási lehetőségek növekvő és nehezen áttekinthető rendszerében.

Mit jelent a konzultáció?

A konzultáció tanácskozást jelenet, melynek során véleményt kérünk egy szakértőtől. A konzulens arra törekszik, hogy értő hallgatóként pontosan megértse a hozzáforduló kliens problémáját, számba vegye lehetőségeit, figyelmét a főbb döntési szempontok felé irányítsa.

A konzulens az információnyújtásban, az információk közötti tájékozódásban, a választási lehetőségek feltérképezésében, a következmények és a döntési szempontok mérlegelésében segíthet a kliensnek. A konzulens nem törekszik a tanácskérő személyiségének megváltoztatására vagy befolyásolására, a problémák mélyrétegének feltárására. A konzulens a kliens önismeretének és öntájékozódásának fejlesztésében nyújt hathatós segítséget.

Komolyabb belső konfliktusok esetén pályaorientációs tanácsadó felkeresése ajánlott.

 

Milyen területeken segítheti a pályaorientációs konzultáció a 14-18 éveseket?

Névtelen

A pályaorientációról… – Dr. Kenderfi Miklós: Pályaorientáció (2011)

„A pályadöntés helyessége és az önismeret mértéke között egyenes arányosság figyelhető meg.”

„Önmaga megismerésével párhuzamosan ismereteket szerez a körülötte lévő világról, pályákról, munkafeladatokról és lehetőségekről, amelyet megpróbál összhangba hozni az önmagáról kialakított képpel.”

„A pályaorientációnak, mint folyamatnak a jelentősége abban van, hogy minden ember megtanulja önmagát figyelemmel kísérni, és felismerni értékeinek, valamint ezen keresztül céljainak átalakulását.”

„A pályaorientáció eredeti célja a pályaválasztás segítése oly módon, hogy a lehetőségek és a valóság, valamint a vágyak és a realitások összehangolását támogatjuk. Ide tartozik még az a lényeges elem, hogy azt segítsünk megérteni: választásai és döntései egy kiterjedt fejlődési kontextus elemei.”